Nem tükrözi Magyarország és az EU közötti tárgyalások állását a Financial Times beszámolója, amely szerint az EU Tanácsa megbüntetné az országot - írja a Reuters az egyik tanácsi illetékes közlése alapján. Vagyis ez az álláspont cáfolja a Tanács közeléből kiszivárgott információkat.
„Brüsszel olyan zsarolást alkalmaz Magyarország ellen, mintha nem lenne holnap, annak ellenére, hogy van egy kompromisszumos javaslatunk” – így reagált Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hétfő reggel arra a vasárnap esti Financial Times cikkre, amely kemény gazdasági és pénzügyi nyomásgyakorlást helyezett kilátásba Magyarországgal szemben arra az esetre, ha a most csütörtöki rendkívüli EU-csúcson nem adja be a derekát Orbán Viktor kormányfő, és nem szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós finanszírozási programot az uniós költségvetés terhére.
Bonyolultabbá váltak az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatási programról szóló tárgyalások, mivel a magyar kormány álláspontja az ügyben „nem igazán volt rugalmas” – jelezte egy magasrangú névtelen diplomata a Reutersnek. Ez arra utal, hogy a február 1-jei rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehet, hogy mégsem jön össze az egyhangú támogatás a 4 évre szóló 50 milliárd eurós programról, noha voltak már értesülések a napokban arra, hogy a kormány kész feladni a vétóját, igaz mindkétszer határozottan cáfolta ezt a magyar külügyi tárca szóvivője.
Charles Michel bejelentette, hogy visszalép, és mégsem indul az EP-választáson, így kitölti novemberig szóló mandátumát.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
Bár még hétfőn is azt hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, hogy nem támogatja a kormány az évi 5 milliárd eurós ukrajnai fegyverszállítási finanszírozási alap új tervét, ami évi 23 milliárd forintunkba kerülne, a szerdai uniós tagállami nagyköveti ülésen mégis azt jelezte a magyar kormány képviselője, hogy belemegy ebbe, pontosabban nem fogja vétózni Magyarország az egyhangúságot igénylő javaslatot – írta meg a Bloomberg. A hír megjelenését követően nem sokkal viszont reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium: kategorikusan cáfolták a Bloomberg értesülését.
Az Európai Unió számára kulcsfontosságú tervét mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egész intézményrendszert érintő átfogó reformról. A javasolt átalakítást alapvető fontosságúnak tartják az EU működőképességének és hatékonyságának biztosítása érdekében, különösen akkor, amikor az EU 30 vagy még több tagállammal bővül.
Petr Fiala cseh miniszterelnök azt nyilatkozta, szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egy miniszterelnöki szintű V4-találkozó eredményre vezetne - írja a cseh közszolgálati rádió oldala.
Rég nem látott feszültségeket váltott ki Brüsszelbe Charles Michel döntése, hogy lemond az Európai Tanács elnöki posztjáról, hogy elinduljon az európai parlamenti választásokon. Megüresedő helyét így júliustól a papírforma szerint ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök venné át, azonban a tagállamok és az Európai Bizottság már egy átmeneti jelöltbe gondolkodnak. Három ember is becsúszhat a kormányfő elé, hogy novemberig vigye a Tanácsot. Viszont amíg nem teszi le képviselői esküjét Michel, addig nem kötelezi semmi, hogy távozzon a testület éléről.
A magyar kormány a jelek szerint elfogadja az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát, így a februári rendkívüli EU-csúcson elindulhatnak az EU-segélyek Ukrajnának. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan nagyon sok követelést fogalmazott meg a támogató szavazatáért, de a szerdán elfogadott közös tagállami álláspontba ezekből kevés dolog derült be. A Bloomberg szerint a magyar meghátrálás megnyithatja az utat Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártszövetséghez való csatlakozás előtt: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ugyanis az ukrán támogatások megszavazását szabta árul a szövetségbe való belépéshez.
A még tegnap is hangoztatott tervnek éppen az ellenkezőjébe ment bele a szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője, azaz támogatta azt, hogy az uniós költségvetésen belül nyújtsanak 2027-ig legfeljebb 17 milliárd eurónyi támogatást és legfeljebb 33 milliárd eurónyi hitelt Ukrajnának – derült ki a Tanács oldalán közzétett anyagból, ami csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg. Elképzelhető, hogy a magyar kormány az engedményért cserébe jelentős eredményt harcol ki egy másik költségvetési témában: arra tett ugyanis javaslatot az Euronews információi szerint, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el.
Amíg Európa sokak szerint fennállásának legnagyobb válságaival küzd (klímaváltozás, ukrajnai háború, szélsőjobb előretörése, stb.), Európa, vagy ahogy itthon szeretik mondani „Brüsszel” végzi a maga dolgát. Jogszabályok, bírósági ítéletek születnek, próbáljuk (mert mi is részei vagyunk) kezelni a sok kihívást, amelyek kívülről vagy belülről intézkedéseket kívánnak. A nemzetközi kihívásoknak még nehezen felel meg az EU, de saját ügyeiben halad előre, főleg digitális területen. Néhány fejleményt foglalunk itt össze, amelyek közül sok nem kapott főcímet, de előrehaladást jelez, és szót ejtünk néhány – talán kevesebb publicitást kapott – problémáról is.
Felkavarta a brüsszeli állóvizet, hogy Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke elindul a közelgő európai parlamenti választásokon. Ha júniusban mandátumot szerez, akkor a novemberig tartó időszakban ideiglenes vezetőt kellene választani a tagállamokat tömörítő testület élére. Így papíron van esély arra, hogy a júliustól induló magyar EU-elnökség miatt ideiglenesen Orbán Viktor miniszterelnök vegye át az ET vezetését. Azonban ezt a tagállamok egyszerű szavazással akadályozhatják meg, és ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Sőt már több jelölt van átmeneti ET-elnöknek.
Navracsics Tibor, a területfejlesztési miniszter szerint az uniós források folyósításához a jogállamisági eljárás megszüntetése lenne szükséges, de politikai okokból ez kevésbé valószínű. Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva kifejtette, hogy még nem érett meg rá, és pénzügyi terheket róna a régióra. A miniszter szerint a brexit utáni erővonalváltások érezhetők lesznek a 2024-es európai uniós választások eredményein is, és hangsúlyozta, hogy jelenleg nem nevezhető kulturális közösségnek az Európai Unió – derül ki a Magyar Nemzetnek adott interjújából.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban arról volt szó, hogy a héten jelentette be az Európai Tanács a 12. szankciós csomagot Oroszországgal szemben. A döntéshez konszenzusra volt szükség az EU tagállamai mögött, elfogadásához tehát szükség volt a magyar kormány támogatására is. A helyzet furcsasága, hogy a csomag szankciós volta ide vagy oda, az intézkedés nagyon sok olyan akadályt hárított el, melyek útjában állhattak a Paksi atomerőmű oroszok általi bővítésének. A témáról Weinhardt Attilát, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Példátlanul konkrét felmentéseket kapott a Paks II. projekt a 12. uniós oroszellenes szankciós csomagban, hiszen összesen tíz helyen nevesítik a beruházást a kivételek között a friss brüsszeli határozatban – szúrta ki a Portfolio. Mivel a Paks II. projekt az egyetlen, az EU területén orosz fővállalkozó részvételével tervezett beruházás, így a tíz helyen történő nevesítéssel számos kulcsfontosságú területen elhárította a magyar kormány az orosz részvételre, az eddig ismert konstrukcióban megvalósításra leselkedő veszélyeket. Ez értelmezésünk szerint azt is jelenti, hogy jöhet a német Siemens Energy vezetésével az irányítástechnikai rendszer, amit egy mai lapinterjú üzenete meg is erősít, jöhet az orosz hátterű nyersanyagok és építőanyagok egész sora a paksi építkezéshez, illetve zavartalanul behajózhat orosz zászló alatt az a hajó, amely Paks II.-nek hoz nukleáris fűtőelemet.
Az EU megállapodott a migráció és a menekültügy kezelésének új szabályairól – jelentette be Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a Tanács és a Bizottság tagjaival folytatott egyeztetése után. Az új szabályozás sokkal szigorúbb lesz, de Magyarország így sem támogatta, de nem kellett egyhangú döntés.
Az Európai Unió Oroszország Ukrajna elleni folyamatos agressziójára válaszul bejelentette tizenkettedik gazdasági és egyéni korlátozó intézkedéscsomagját, fokozva ezzel az Oroszország hadviselési képességének korlátozására irányuló erőfeszítéseket. A büntetőintézkedések az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazataira irányulnak, azzal a céllal, hogy megnehezítsék Oroszország számára a meglévő uniós szankciók kijátszását. Az új szankciós csomagot Magyarország is megszavazta a múlt heti EU-csúcson, amely így kiterjed a gyémántimportra, valamint az uniós termékek reexportjára is. De még a kriptokereskedelmet is elérik az új intézkedések.
Az Európai Unió országainak vezetői azon gondolkodnak, hogyan lépjenek fel azzal szemben, hogy az egész blokkon belül sokszor egyedüliként vétózza meg a közös uniós döntéseket Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Emiatt újra leporolták a jelenleg is zajló hetes cikkely szerinti eljárást, melynek végkifutása az is lehet, hogy elveszik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. A retorziónak most az adhat lendületet, hogy a kormányfő egyedül ment szembe a másik 26 tagállam az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós, négyéves pénzügyi segélycsomag esetében.
Azzal, hogy a tagországok vezetői nagyon erőteljes döntést tudtak hozni a bővítéssel kapcsolatban, "hatalmas lépést tettünk a helyes irányba" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Átfogó dróntámadás érte Oroszország területét.
Az amerikai kötvényhozamok meredeken emelkednek.
Csorba Gyulával és Lackó Péterrel beszélgettünk.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
